A Bihar-hegység mészkőlerakódásai 200 millió évvel ezelőtt képződtek. Ezekben a mészkősziklákban csodálatos barlangi képződmények találhatók.
Ilyenek a Mézgedi-, Oncsászai-, Várszéki-barlangok, a Csodavár és a Galbena-völgyének karsztképződményei, szurdokvölgyei és a három jegesbarlang: a Szkerisórai-, az Eszkimó-, és a Bárzai-barlang.

Mindezeket messze túlszárnyalja az 1975-ben felfedezett Medve-barlang, mely nevét a 15-20 000 évvel ezelőtt élt barlangi medvéről (Ursus Spelaeus) kapta. A barlangban ugyanis több tucat medve csontváza található, közöttük egy teljesen épen megmaradt is.
Tudományos szempontból is nagy horderejű ez a lelet, mivel egész Európában mindössze négy ilyen ép csontvázat tartanak számon.
A medvék a jégkorszak hidege elől húzódtak a barlangba, de valószínűleg egy sziklaomlás elzárta a barlang kijáratát és a medvék bennrekedtek. Csontvázuk azokon a helyeken találhatók, ahol haláluk pillanatában összeroskadtak.

A barlangban egy valóságos álomvilág tárul a szemünk elé. A cseppkövek ezrei drapériákat, orgonákat, megkövesedett zuhatagokat, képzeletbeli őslényeket, fantáziaszülte űrhajót, mélyen konduló harangot és egyéb csodalényeket varázsolnak elénk.

A barlangot egy közeli márványbányában dolgozó bányász fedezte fel, járatainak kiépítése, a turisták számára járhatóvá tétele, a villany bevezetése öt évig tartott. Ennek eredményeképpen a látogatók ma kényelmes körülmények között ismerhetik meg a karsztvilág eme csodáját.
A barlang 1,5 km hosszú és teljes egészében bejárható. Egy felső és egy alsó járata van. A turisták csak a felső részt láthatják, az alsó folyosó tudományos célokat szolgál.

Megközelítése Nagyvárad felől a legegyszerűbb. A Belényes-Vaskóh műúton kell elindulni, majd a fenti két település között félúton Vasaskőfalva (Pietroasa) falu felé kell letérni, ezután már nemsokára feltűnik a turistajelző tábla a barlanghoz.

(Forrás: Erdélyi Gyopár 1994/1 - az Erdélyi Kárpát Egyesület közlönye)